A repülőtér hatásai

Gyakori kérdések a repülőtér hatásaival kapcsolatban

A Malév Zrt. csődjéből kifolyólag csendesebbé és környezetbarátabbá vált a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér?

Mind a repülőgép-, mind pedig az utasforgalom ideiglenes csökkenéséből adódóan csökkent a repülőtér zaj- és szén-dioxid kibocsátása. A repülőgépek forgalmának 20%-os csökkenése rövid időn belül jelentős mértékű zajterhelés-csökkenést eredményezett. A Budapest Airport Zrt. a Malév Zrt. aktív működésének idején is mindent elkövetett annak érdekében, hogy javítsa a környéken lakók életminőségét. A Budapest Airport, hogy csökkenthesse a repülőtér üzemeltetéséből fakadó zaj- és Co2 kibocsátást, számos önkéntes kezdeményezést valósított meg. A vállat – még a nehéz gazdasági helyzet ellenére is – törekszik arra, hogy egészséges egyensúlyt tarthasson fenn a repülőtér jelenlétéből adódó előnyök és a működéséből fakadó egyéb hatások között.

Teljesen le fogják zárni éjszaka a repülőtér légterét?

A jogszabályban foglaltaknak megfelelően este 22 óra és reggel 6 óra között 50 db, továbbá éjfél és hajnali 5 között mindösszesen 6 db gép mozgása tervezhető. Amennyiben a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt szükséges, úgy a tényleges és tervezett repülések száma a fentiektől eltérhet. A Budapest Airport Zrt. tudatában van annak, hogy jelen szabályozás valamekkora rugalmasságot biztosít a légitársaságok számára, azonban a teljes repülési tilalmat nem támogatja, hiszen mind a cargo- mind pedig a charter járatok jelentős hányada támaszkodik az éjszakai időszakra. Ebből adódóan a további szigorítások bevezetésével súlyos károkat szenvedne el a légiközlekedési-iparág és a magyar gazdaság is. A nemzetközi repülőterek többsége is engedélyt ad néhány éjszakai járat közlekedésére, így Magyarország számára jelentős hátrány jelentene, ha elveszítené ezen rugalmasságát. Ebben az esetben Budapest lenne a régió egyetlen olyan repülőtere, amely nem biztosítani az éjszakai órákban történő légi közlekedést. A Budapest Airport Zrt. célja ugyanakkor az, hogy – ahol csak megoldható – minimálisan csökkentse az éjszakai járatok mennyiségét, valamint azok hatásait is azáltal, hogy a legzajosabb gépeket kitiltja. A vállalat a tiltáson túl, a leszállási díjakon keresztül arra kívánja ösztönözni a légitársaságokat, hogy használjak olyan repülőgépeket, amelyek kevésbé idéznek elő zajterhelést.

Mi az oka annak, hogy a lakott területek felett nem repülnek magasabban a gépek, illetve miért nem kerülik el ezeket a területeket teljes egészében?

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fekvéséből adódóan nem megoldható, hogy a járatok mellőzzék a lakott terület feletti repülést. Az egyes gépek repülési magasságát biztonságos repülési műveletek és előírások határozzák meg. Hogy megtalálják a zajterhelés minimalizálásának optimális lehetőségeit, a Magyar Légiforgalmi Szolgálat (HungaroControl) és a Budapest Airport Zrt. nemzetközi szakértők bevonásával különféle szakmai tanulmányokat végzett.

Fontos tudni, hogy mind az eljárások-, mind pedig a leszállási útvonalak módosítása tekintetében igen kicsi a lehetséges mozgástér, hiszen a repülőgépeknek az utazás utolsó 10-15 kilométerében, egyenes vonalban, 3 fokos meredekségű siklópályán kell megközelíteniük a leszállópályát. Ebből adódon a repülőtérhez közelebb fekvő kerületek fölött minden esetben azonos magasságban repülnek át a repülőgépek.

Lezárható-e a kifutópályák valamelyike?

Egyes esetekben, amikor az időjárási viszonyok, illetve a karbantartási munkák elvégzése szükségessé teszik, előfordul, hogy valamelyik kifutópálya használatát ideiglenesen felfüggesztik, arra azonban nincsen lehetőség, hogy az egyik vagy a másik pályát véglegesen lezárják. A kifutópályák üzemelési rendjének megfelelően az egyik pályán történik a leszállás, a másikon pedig a felszállás, attól függően, hogy az aktuális szélirány figyelembevételével hogyan határozzák meg a környezetet érhető zajhatás minimalizálását.

Van arra lehetőség, hogy az egyes pályavégeket egyenletesebb eloszlásban használják.

Sajnos ez nem megoldható, hiszen a Liszt Ferenc Repülőtér szomszédságában elhelyezkedő Rákoshegy lakosainak védelmében szigorú korlátozások határozzák meg a 2-es pálya rákoshegy felőli végének használatát. Bár a Budapest Airport Zrt. írásos formában javasolta a XVII. kerületi önkormányzatnak, hogy történjenek tárgyalások az egyes érintett ingatlanok felvásárlásának ügyében, választ azonban ezidáig nem kaptak megkeresésükre.

A zajhatárértékek meghatározásakor miért nem az egyedi zajkibocsátást veszik figyelembe az egyenértékek helyett?

Az egyedi zajkibocsátási adatokat a nemzetközi szabályozás a repülőgépek zajkibocsátási kategóriákba történő besorolásához használja. Az egyes országok ezen kategóriák figyelembevételével határozzák meg, hogy mely gépek használhatják repülőtereiket, továbbá a repülőterek is a fentiek alapján dönthetnek például arról, hogy mikor történhet az egyes repülők fel- és leszállása.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a legzajosabb repülőgépeket kizárólag előzetes hatósági engedély birtokában fogadja (pl. állami vagy katonai repülés esetén). A magyar jogszabályok is a nemzetközi szinten elfogadott és alkalmazott mérési standardet veszik figyelembe, mely szerint a zaj egyenértékeket annak mérésére használják, hogy valaki egy adott időszakban átlagosan mekkora mértékben van kitéve bizonyos zajhatásoknak.

Milyen módon tudom bejelenteni, hogy zajterhelést tapasztalok?

Telefonos bejelentést tehet a (+36) 80/203-820 (ingyenes) telefonszámon, valamint e-mailt írhat a [email protected] címre. Amennyiben postai úton kívánja bejelentését eljuttatni, címezze levelét a Budapest Airport Zrt. Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Igazgatóságának a 1675 Budapest, Pf.: 53-as címre.

A repülőgépek milyen mértékben szennyezik az adott területek levegőjét?

Akárcsak a közúti gépjárművek, a gyárak, valamint a háztartásokban megtalálható kályhák és kandallók, a repülőgépek is bocsátanak ki égésterméket. Az EU által elfogadott szabályozás konkrét határértékeket határoz meg, ennek figyelembevételével elmondható, hogy a világ összkibocsátásának mindössze 2%-áért felelős a légi közlekedés. Ha a közlekedési szektor összkibocsátását elemezzük, azt látjuk, hogy a közúti közlekedés kibocsátása 74%, míg a légi szállítás kibocsátása csupán 12%.

Igaz-e az az állítás, mely szerint a károsanyag-kibocsátás tönkreteszi a konyhakertben termesztett növények termését? Ha igen, mit tehetünk ellene?

A fenti állításnak nincsen valóságalapja, ugyanis az elhaladó repülőgépekből származó égéstermékek a földfelszín közelébe érve olyan mértékben felhígulnak, hogy azok semmiképpen sem okozhatnak ilyesfajta károsodást.

Lehet hinni azoknak az állításoknak, mely szerint a repülőgépek az emberek felett engedik ki az üzemanyagukat?

Mivel rendkívül szigorú szabályozások határozzák meg az üzemanyag kiengedésének metódusát a fenti állítás teljességgel valótlan feltételezés. Amennyiben kényszerhelyzet adódik, a repülőgép kizárólag előírt repülési magasságon és a lakott területtől távol eső részen végezheti el üzemanyagának kibocsátását. A jelenleg használt repülőgépek nagy része nem is rendelkezik azzal a technológiai felszereltséggel, amely lehetővé az üzemanyag ilyesfajta vészleeresztését. Más megközelítésből már csak azért sem logikus ez a feltételezés, mert – az üzemanyag árakat ismerve – a légitársaságoknak anyagilag sem lenne valami előnyös az üzemanyag felesleges pazarlása.